Mexikó 1. rész: Palenque, San Cristobal

Kemény, 29 órás út után megérkezünk a Yucatán-félsziget fővárosába, Cancúnba, a közép-amerikai földnyelv, talán legnépszerűbb nyaraló övezetébe. Fürdés a hullámokban, pihenés, (gyönyörű, színek es fények) napozás után irány Palenque Éjszakai buszjárattal 12 óra az út.

Palenque az egyik legjelentősebb maja város a félszigeten. Itt találták meg Pacal király halotti, -jade kőből készült- maszkját a feliratok templomában. A nap, a leveles-kereszt, a kereszt piramisának megmászása után az idegenvezető a királyi palota rejtelmeibe is bevezetett (kő franciaágy, női-férfi WC), aminek külön érdekessége a lakótorony, amihez még csak hasonlót sem találtak másutt.

Programunk folytatása a Misol-Há vízesés volt. 38m magasról lezúduló vízfüggöny mögé is be lehetett menni.

A nap befejező érdekessége az Agua Azul vízesés-csoport, ahol a bátrabbak meg is mártóztak a természetes medencékben (sőt lehetett “liánról” is vízbe ugrani) A folyót az oldott ásványi anyagok ideális csapadékviszonyok esetén kék színűre festik, innen ered a neve is, ám most csak “se”színű zuhatagokat láttunk.

Az apró majákra méretezett busz ülései közt nem fért el a lábunk, a 300-mről 2000 méterre vezető emelkedőt, pedig nem csak a sűrű s kanyarok nehezítették, hanem a 100 méterenként elhelyezett fekvőrendőrök is. 5 óra -2 hányás, több térdfájás, de megérkeztünk következő célpontunkba, San Cristóbal las Casasba. Hotelünkben kényelmes “queenbet” ágyak vártak, de sajnos meleg vízhez, csak egy kijelölt szobába juthatott mindenki.

A Chiapas tartományban található San Cristóbal városkájában reggel próbát tettünk, hogy pénzt váltsunk, nem sok sikerrel. A város és környéke önérzetes indiánok által lakott terület, akik máig megőrizték kultúrájukat, szokásaikat, bennünket leginkább a perui Areqipára emlékeztetett, csak falusi kiadásban. Rengeteg népviseletbe öltözött indián, megszokhatatlanul alacsony emberek. 1,5 méternél csak nagyon kevesen vannak magasabbak. A délelőttöt az 1000 méter mély Sumidero-hasadék megcsodálásával kezdtük, egy hajókirándulás keretében, ahol csodálatos formavilágú falak között tettünk meg 28 kilométert.

A vízi út során krokodilokkal, majmokkal, kormoránnal, kócsaggal, fehér gémmel, folyami keselyűkkel találkoztunk. Valamint megnéztük, hogy az erdőkben eldobott szemét, esőzések „lefolyásával”, hogy torlódik fel a szurdok szűkebb kanyarulatában, a speciális szemétgyűjtő kombájn, hogy tisztítja meg a vizet a hulladéktól.

Nem igazán helyi íz világú menü után, egy autentikus kávézóban isteni cappuchinót ittunk. Majd a piac felfedezésére indultunk. Itt sikerült megvenni a chilis-ananászos nyalókát, amit korábban kerestünk.

Folytatás…

Comments

comments