Ősz a Pilisben

„Csodáld a természetet, Isten templomát,
Őt dicsérő éneket, Madarak szép dalát!
Erdő színes virágai Köszöntik a Napot,
Ember ki erre jársz emeld meg kalapod!”

A Buda környéki hegyek nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld síkjával, de a mészkövön kívül megtalálható még a homokkő is. A hatalmas szerkezeti repedések utat nyitottak a mélyből feltörő hőforrásoknak csakúgy, mint a felszínről leszivárgó karsztvizeknek. Ennek eredményeként a törésvonalak mentén a meleg és hideg vizek váltakozó hatására létrejöttek,a labirintus alaprajzú, gazdag ásványkincsű barlangok.

Ám nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. A legenda szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van. Akár domborzati térkép alapján, vagy a magasból tájékozódunk, azonnal feltűnik, hogy egy természet alkotta, méretében kiterjedésében lenyűgöző nagyságú, leginkább szívre emlékeztető forma rajzolódik ki a tájból. Ezt a jelentéstartományt tovább erősíti, hogy e táj belsejében, magjában ott találjuk azt a széles hátú hegyet, amely nevében éppen a szív működésére utal vissza: Dobogó-kő.

Középkori krónikák és oklevelek a királyi városokkal, többek között Esztergommal, Dömössel, Visegráddal, a pilisi Alba Regiával, Budával körbe vett területet igen gyakran nevezik “országunk belsejének”, “országunk közepének”, “országunk szívének”. Ez utóbbi kijelentés tehát méltán erősíti a földrajzi tájjal való bensőséges kapcsolatot. Atilla hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Más nézetek szerint Dobogókő nevének semmi köze nincs a Föld szív-csakrájához. A dobogó kifejezés nem ige, hanem főnév, s így a dobogó, emelvényt, magaslatot jelent, a hegyvidéken hegyhátnak, hegygerincnek kiszélesedő, ellaposodó része. Tehát a hegy neve két egyszerű köznév összetétele: – ahol a kő sziklát, sziklás kiemelkedést jelöl, ami gyakori hegységeinkben, Hosszú-kő, Három-kő, Tar-kő. A dobogó kifejezés is több helyütt előfordul pl. a Mecsek 594 m-es csúcsát is a Dobogó hívják, sőt az első ilyen földrajzi név 15. sz.-i Gödöllőnek Szada felőli részén lévő területet is Dobogó néven említik. Dobogókő neve kb. azt jelenti, hogy ellaposodó, kiszélesedő hegygerinc, amely köves, sziklás.”

Dobogókő kőzettani felépítését tekintve vulkánikus eredetű, s ez kétségbe vonhatatlan tény. Azonban szükséges figyelmeztetnünk arra, az ugyancsak kétségtelen tényre, hogy a természet által megerősített hely jól látható módon magán viseli az emberi kultúra hihetetlenül monumentális várépítő tevékenységének látványos nyomait is.

Comments

comments

Visit Us On Facebook