Mexikó 4. rész: Cancun, Merida, Uxmal

A tegnap délutánt a cancuni Riviéra megismerésére fordítottuk. Ha lehet fokozni a szépet, akkor ez ilyen, a sötétkék-türkiztenger itt fehérré válik. A közeledő vihar szürkeségének előterében, kontrasztosan világító, néhol méteres hullámok…. Feledhetetlen, nem hiába tartják Közép-Amerika legszebb tenger partjának.

A több tucat híres (néha ismeretlen) szállodák sora terpeszkedik a park szegélyén, az egyiken ki, a másikon bejutunk a parti “kánaánhoz” Miután kiálmodoztuk magunkat, inkább a “saját” városkánkat választottuk vacsorázó helyül.“Collectivo” busszal, kicsit furcsán pakolva (az összes hátizsák az utastérben előre került), ám szuper gyorsan érkeztünk meg Meridába. Szerény szállásunk elfoglalása után a kivilágított feldíszített főteret fedeztük fel, s ismerkedtünk egy helyi büfé főztjével.

Reggel korán indultunk Uxmalba, hogy a csoportok előtt odaérjünk, utunkat egy rövid reggeli idejéig szakítottuk meg egy kis település autentikus piacán.

A Maják újabb nevezetessége több újdonsággal szolgált, az ellipszis alakú piramis, és a puuk stílusú építkezés.
Gyönyörűen felújított épületegyüttesek, az eddigieknél jóval több faragás, díszítés jellemezte a piramisokat. Itt minden a nagy és hatalmas “Chhhhaak” körül forgott.

Ha az orrát jelképező dísz”orr” felfele áll, akkor esőre szomjazik, “kér”. Ha az “orr” lefelé hajlik, akkor “hálát ad” a csapadékért.

A kulturális virágzás első évszázadaiban, ebben a térségben Uxmalé volt a vezető szerep. Az épületek mellett számos sztélét is feltártak, de ezek feliratai sajnos nem szolgálnak történelmi adatokkal. Az egyetlen adat Chac uralkodó neve, aki i. sz. 900 körül uralkodott. Az épületek sok helyiségből állnak, általában téglalap alakúak és egy központi udvar köré épültek. Eredeti funkcióikat nem ismerjük, valószínűleg szertartási központok, vagy az uralkodó palotái lehettek. A város ma is látható műemlékeinek nagy része Chac király uralkodása idejéből származik.  A leghíresebbek a dombra épült és korábbi épületeket magába foglaló Kormányzó palotája, és az Apácazárda. A Varázsló piramisa, amelynek lekerekített sarkai egyedülállóak a maja művészetben valamivel később épült.

Az Apácazárda nevét arról kapta, hogy a központi udvar köré épített épületkomplexumban számos cellaszerű helyiség található. Homlokzatát a világ teremtésére és annak isteni eredetű királysággal való kapcsolatára utaló motívumok díszítik.A király rezidenciája valószínűleg a ma Kormányzó palotája néven ismert, egy domb tetején álló épületben lehetett. A főépületéhez két melléképület csatlakozott, az összekötő átjárókat előcsarnokkal ellátott szentéllyé alakították át. A homlokzat díszítés nélküli alsó sávja és a gazdagon felékesített felső fríz éles ellentétben áll egymással. A palota homlokzatát dél felé tájolták, abba az irányba, ahol a Vénusz felkel. Elképzelhető, hogy a király a palota előtt található kétfejű jaguárt ábrázoló trónon ülve figyelte az eseményt, így erősítve a személye és a csillag közötti képzeletbeli kapcsolatot.A Varázsló piramisa több egymásra helyezett tömbből kialakított piramis. Délkeleti oldalán lépcső vezet fel egy szentélyhez, amelynek homlokzatát a mindent elnyelő Földszörny kitátott szája díszíti. A piramis tetejére később egy másik, nagyméretű szentélyt emeltek, amely a keleti oldalon található lépcsősoron közelíthető meg.

Az ún. Galambdúc, amely nevét európai galambdúcokra emlékeztető áttört oromdíszéről kapta, egy palotaszerű épület.A Temető csoport domborművei, amelyeken koponya és keresztbe tett lábszárcsontok láthatók tolték eredetre utalnak.
Délután végig jártuk Merida utcait, a Katedrálisban az énekpróba szenzációs volt. Gyönyörű hangú énekes előadásában az Ave Maria … leírhatatlan.

Előzmény…         Folytatás…

Comments

comments