Ortaköy, Boszporusz híd

„Középfalva”, ami a Boszporusz híd tövében terül el, nagyon régi városrész, ahol a víz mentén, kis házak és kávézók vannak. Annak ellenére, hogy a város központjában fekszik, az egyik legnyugodtabb helynek számít. Isztambulban több városrésznek is „köy” azaz falu az utótagja, ez arra utal, hogy egykoron kicsi falvak olvadtak össze a Nagyvárossá. Bár Ortaköy még ma is egy szigetnek nevezhető Isztambul közepén, hisz egyik oldalán a Boszporusz jelenti a természetes határt, míg a másikon pedig a meredek domboldal nehezíti(tette) a terjeszkedést. Így a növekvő Isztambul egyszerűen kikerülte a települést.

Már a görögök idején is laktak itt, a kellemes, patakos völgyet Agios Fokas-nak hívták. A Középfalva elnevezést a bizánciak adták a helynek, bizonyára azért, mert ők már a Boszporusz teljes hosszában gondolkodtak. Ortaköy középen helyezkedik el. Persze nem geometriailag, hanem érzésre. Ez az a pont, ameddig még az embernek van kedve elgyalogolni a belvárosból, ami ez után kezdődik, azt már a „messze”. Békés, nyugodt hely volt, ahol a különböző nemzetek jól megfértek egymással. A bizánciak örmények is építettek ide templomot, egy-két zsidó család is megtelepedett. A változást Szulejmán idején kezdődött az európai oldal szabad területeire betelepítette a törököket. Ezután kezdett Ortaköyben is a török kultúra gyökeret ereszteni. Sinan mester tervezte hamam és dzsámi is épült. A „falu” még évszázadokon keresztül egy kényelmes hely volt, ahol békében megfértek a különböző nemzetiségű és vallási emberek. Előbb a környéki dombokra kerültek nyaralók és paloták, majd a végén a szultán is a szomszédba költözött, miután felépült a Dolmabahçe palota.

Ez pedig magával vonzotta, hogy a környék is elkezdjen növekedni, ekkorra már Ortaköy kisváros lett, majd Isztambul egyik városrésze. Itt még ma is számtalan tradicionális oszmán házat láthatunk. A hely hangulata pedig néhány luxus szállodát és luxus szórakozóhelyet is ide csábított. De nemcsak őket, hanem a fiatalokat is. Estefele egészen kellemesen el lehet itt lenni. Ki-ki pénztárcája és vérmérséklete szerint válogathat. Akár az utcán is leülhet kumpirt enni, beülhet egy elegáns étterembe, vagy felülhet egy rövid Boszporusz-túrás hajóra is.

A kumpir egy roppant egyszerű, de nagyon finom étel: Egy jó nagy darab főtt krumpli, amit belül kikennek vajjal, majd telerakják  minden olyan finomsággal, amit mi választunk. Érdemes kipróbálni. Az édességről sem kell lemondani, gyümölcsök, szivárványszínű krémek, piskóták várják az éhes turistákat.Ortaköy nevéhez szorosan hozzátartozik a Híd és a Dzsámi.A Büyük Mecidiye Camii (Ortaköy-dzsámi) egy neobarokk stílusú kecses mecset a Boszporusz partján. A mecsetet I. Abdul-Medzsid szultán építtette, akinek neve ismerősen csenghet a Dolmabahçe palotát látogatók körében. Az építés pontos idejéről megoszlanak a vélemények, egyes források szerint 1853 és 1954 között épült, más szakemberek szerint 1864-ben. Az építész azaz örmény származású Garabet Balyan és fia, Nigogayos, akik a Dolmabahçe palotánál is jeleskedtek. A mai mecset helyén egy kisebb mecset állt, melyet az akkori vezír veje, Mahmut aga építtetett, de 1730-ban a Patrona Halil vezette parasztfelkelés során lerombolták. Az 1960-as években az összeomlás veszélye fenyegette, ezért megerősítették az alapját, a felújítása 2014-ben fejeződött be. A szoros felé néző mintás ablakain keresztül játékosan szűrődik be a ragyogó napsütés. Érdemes leülni a vízpartra, ott meginni egy kávét, mélán szemlélve a közeli hídon dübörgő forgalmat.

Az Első Boszporusz-híd (Boğaziçi Köprüsü), egy – a város európai és ázsiai felét összekötő – acélpilléres függőhíd a Boszporusz fölött. A város Ortaköy európai kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel. Hosszúsága 1560 méter, szélessége 39 méter. A pilonok közötti távolság 1074 méter, a pályaszerkezet 64 méterrel van a tenger felszíne fölött. Építését 1973-ban fejezték be, akkor a világ 4. leghosszabb függőhídja volt, és a leghosszabb az Amerikai Egyesült Államok területén kívül.

2016. július 25-én átkeresztelték, az egynapos puccskísérletben elhunytak emlékére „Július 15-e mártírjainak hídja” (törökül: 15 Temmuz Şehitler Köprüsü) névre. 1957-ben az akkori miniszterelnök, Adnan Menderes hozta meg a döntést, miszerint hidat kell építeni a Boszporusz fölé. Az építés 1970-ben kezdődött és négy évig tartott, a 200 millió dolláros projekten 35 mérnök és 400 munkás dolgozott.

A hídon nyolc sáv helyezkedik el, mindkét oldalon három-három sávban közlekednek a járművek, a negyedik a leállósáv, és van még egy gyalogosjárda is mindkét oldalon (ezt a rengeteg öngyilkosság miatt 1978-ban lezárták.. Munkanapokon reggel négy sávban az európai oldal felé haladhatnak az autósok, és csak két sávban Anatólia felé. Esténként a helyzet megfordul, négy sáv halad az ázsiai oldal felé és kettő az ellenkező irányba.

2005. május 15-én Venus Williams amerikai teniszcsillag és İpek Şenoğlu török teniszezőnő ötperces játszmát játszottak a hídon. Ez volt az első teniszmérkőzés, ami két kontinensen egyszerre zajlott. Ugyancsak 2005-ben, július 17-én a brit Formula 1-es pilóta, David Coulthard áthajtott a hídon Red Bull Racing-es autójával, a török nagydíjat megelőzően, majd leparkolt a Dolmabahçe palota kertjében. Az isztambuli nagydíj előtt, augusztusban Coulthardot megbüntette az automata figyelőrendszer, amiért fizetés nélkül hajtott át a hídon. A csapata vállalta, hogy kifizeti a 20 eurós büntetést.

Comments

comments

Visit Us On FacebookVisit Us On Google Plus