A csillámló tűz csarnoka

Az ősi város alatt számos, az ó- és középkor fordulójáról fennmaradt földalatti víztározó található, a Bazilika ciszterna (Yerebatan Sarayı) az egyik legjobb állapotban fennmaradt Konstantinápolyban. A Hagia Sophiatól nyugatra található, egyike a modern Isztambul turisztikai látványosságainak.

A ciszternát egy fontos épületegyüttes közelében/alatt, (bíróság, könyvtár, egyetem) a Mese elején, a Milion közelében 7000 munkás (rabszolga) építette. Ez a 6. században élt Justinianus császárhoz köthető, aki a város vízellátását ciszterna és csatornahálózat kiépítésével oldotta meg. A tározók vizét az európai oldalon, az Aranyszarv-öböltől északabbra lévő, a Belgrád erdőből elvezetett rendszeren hozták le. Légvonalban ez a távolság legalább 15-18 km-t jelent, de a valóságban sokkal több lehet.

A 138 x 65 méter téglalap alakú ciszterna kapacitása kb. 80 000 köbméter. A koncentrikus négyzetek alkotta boltozat téglából készült, amit 336 -mintegy 9 méter magas- oszlop támaszt alá. Az oszlopok egy részét a folyamatosan változó birodalmi főváros felszíni építkezéseinek, lerombolt palotáinak maradványaiból szerezték. Régészeti ásatások is ezt az elméletet támasztják alá, hisz a közelben állt Konstantinus fóruma, amelynek díszei között szerepeltek Gorgó fejek. A “pávaszemű” oszlophoz hasonló töredékek ma is láthatók az egykori Theodosius fóruma helyén.

A ciszterna építése különösen magas szintű tudásról tanúskodik: a 4 méter vastag tűzálló falat speciális vízzáró habarccsal borították be. Az oszlopfők ión, dór és korinthoszi stílusúak, két oszlop lábazata pedig egy-egy Meduszát ábrázoló kőfejből lett kialakítva, melyek elfordítva, illetve fejjel lefelé lettek beállítva az oszlopok alá, ami arra enged következtetni, hogy nem esztétikai, csupán funkcionális céljuk volt. A hagyomány szerint viszont azért így helyezték el a két fejet, mert semlegesíteni akarták a mitológiai szörnyek, a Gorgók (Meduszák) gyilkos tekintetét. A monda szerint, megérzi, aki rossz, és akire ránéz, az kővé válik. Másik mítosz szerint mindenki kővé válik, akire csak ránéz. E tulajdonsága miatt Konstantinápolyban előszeretettel akasztottak kőből faragott medúzafejeket az ajtó fölé, hogy kint tartsák a gonoszt. Ma hasonló funkciót a kék szem, az úgynevezett mavi boncuk lát el.

A nagyon látványos világítás egyedi hangulatot ad a helyszínnek, így nem véletlen, hogy több számítógépes játékprogramban használják. A James Bond filmek rajongói számára is ismerős lehet, hiszen az 1963-as Oroszországból szeretettel című film egyik helyszíne a Yerebatan Ciszterna volt, később a Bűn árfolyama (The International) című filmben szerepelt.

Comments

comments