Váraszó

A „zsákutcás község”  a Tarna völgyében Erdőkövesdnél egy mellékútra térve található. A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ. Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)

A falu közepén, a pataktól balra lévő dombon található „kétsejtű templom”, félkörös záródású szentéllyel, déli bejárattal, különálló fa haranglábbal, cínterem fallal körülvéve”. Stíluskritikai alapon 1200 tájára tehető a templom építése. 1912-ben bezárták a keletkezett repedések miatt, ettől kezdve használaton kívül áll. 1948-ban a tetőszerkezet meggyulladt és teljesen leégett. A környéken lakók néhány faragott követ elhordtak ugyan, de a falak a főpárkány magasságáig szinte sértetlenül álltak. A helyreállítást megelőző feltárás során XVI. századi sekrestye vagy kápolna és egy csontház alapfalait tárták fel. A sekrestyében kisebb oltárlap került elő, az osszáriumban nagy mennyiségű emberi csont volt. A kerítőfalat néhány ponton sikerült feltárni. A falfelületek átvizsgálása során jól meg lehetett különböztetni a XVIII. század második felében készült bővítést: az eredetileg szabályos kváderekből épült templomot a nyugati oromfal elbontása után mintegy négy méterrel bővítették. Az ásatás során a boltozathoz tartozó néhány töredékes borda került elő A templom szentélyének külső, északi falán bevésett két darab és a hajó déli belső falán lévő egy mesterjegy is arra enged következtetni, hogy olyan vándorló mester dolgozott itt, aki ott volt néhány jelentős építkezésen. Feltehető, hogy a templom eredetileg fagerendás síkmennyezettel épült, a konzolok felett mestergerendával alátámasztva.

Az északi oldalon az egykori főpárkányhoz tartozó köveket találni eredeti helyükön, de teljesen lekerekített ívekkel. Ezek lényegében megadták a hajó párkányának magasságát. Minden olyan faragott követ. amelynek helye ismert volt, visszaépítettek, míg a hiányzó részeket téglával pótolták.  Ezekkel a kiegészítésekkel a templom eredeti tömege visszaállt. A romos állapotban lévő templom feltárását az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkezdte, és 1963-ban fel is újította. A templom állapota 1996-ra ismét megromlott. 1998-ban a község önkormányzata és egyháztanácsa közösen pályázatot nyújtott be.

A pályázat kedvező elbírálása után a falu ismét összefogott és adományok, valamint társadalmi munkák segítségével újra élővé, működővé tette a község ékszerét, az Árpád-kori templomot.

Comments

comments