Szentföld a hétköznapokon

Minden emberi kultúrában létezik olyan kitüntetett, szent hely, amely az adott kultúrkör számára nem csak az önazonosság szimbóluma, de eleven fizikai valóság is, melynek minden kődarabja a történelmet, a közösség eredetmítoszait, a múlt mélységes mély kútját idézi. A Szentföld különösen ilyen, hiszen a három nagy, egyistenhivő világvallás, a keresztény, az iszlám, a zsidó  egyaránt így tekint reá. A világ egymástól –és nem feltétlenül csak kilométerekben mért– távoli pontjain élő emberek mindennapi élete szinte semmiben sem hasonlít egymásra, és a malaysiai muszlim, a broocklyn-i zsidó, a kölni keresztény ugyan valószínűleg másképp is ejti ki, de mindegyikük ismeri Ábrahám, Mózes, és Jézus nevét, ahogy Jeruzsálemét is.

Engem mindig is izgatott a lehetőség, a bibliai világ képzeletünk alkotta képeinek szembesítése a Szentföld hétköznapi és valóságos pillanataival.

Az elején volt némi csalódás, ahogy általában lenni szokott, ha a képzelet és valóság találkozik. Hiszen itt kezdődött a világ, mondogattam magamnak, valahol itt volt az Édenkert, innét menekültünk a Bárkára az özönvíz elől, valaha innét indult Jákob Hárán városába Ráchelért, itt a Moria-hegy, ahol Ábrahám majdnem feláldozta Izsákot. És közel a Kidron–Jósáfát völgye, ahol az utolsó ítélet napján elválasztják majd egymástól a bűnösöket és a mennybe jutókat, ezért is temetkeznek az Olajfák hegyére a hívő zsidók, s a Szikla-dóm, a Haram as–Sarif keleti oldalába a nem kevésbé hívő muszlimok, hogy elsők között lehessenek, ha Gábriel arkangyal megfújja harsonáját. E földön álltak Jerikó falai, Salamon első Temploma, majd az annak lerombolása után felépített második Templom, a legenda szerint magába rejtve a Frigyládát a mózesi Tízparancsolat kőtábláival.

A helyszín elképesztő történeti, szellemi súlyához képest a tájak, a városok nagyon egyszerűeknek, teljesen hétköznapiaknak mutatkoztak. A nagy európai székesegyházak és zsinagógák, a híres muzulmán mecsetek pompája errefelé visszafogottabban köszön vissza. Aztán feledve első, felületes ítélkezésből fakadó csalódottságát hirtelen rájön az ember, hogy erre nincs is szükség itt. A Szentföldtől távoli tájakon a templomok, zsinagógák, mecsetek pompájukkal, monumentalitásukkal mindig is az elképzelt mennyei ország, az Éden, a Paradicsom ígéretét akarták kézzelfoghatóvá tenni. A katedrálisok égbe nyúló falai, a magasba beszűrődő „földön túli” fény az égben lebegés érzetét előlegezték meg a hívek számára. A Szentföldön ellenben a mindennapi közvetlen környezetnek is hihetetlen megidéző ereje van.

Jeruzsálemben a ferencesek minden péntek délután végigjárják, szinte Jézus lábnyomaiba lépve, a Via Dolorosa stációit, közben zeng a müezzinek imára szólító éneke, és ahogy sötétedik, indulnak a zsidó hívek a zsinagógákba, kezdődik a Sabbath. Mindez egy helyen és egy időben, a történelem kézzelfoghatóságának ritka élményét nyújtva.

Egy szentföldi utazás nagyon jó alkalom arra, hogy a bennünk élő képet, amelyet olvasmányaink, hagyományaink alakítottak ki, elevenné tegyük, finomítsuk, netán némiképp korrigáljuk is. Láthatóvá válnak az egymás mellett élő, azonos gyökerű kultúrák egymástól eltérő reakciói, de mindenekelőtt arra a lenyűgöző élményre fogunk emlékezni, ahogyan napról napra és kőről kőre, egymásra talál képzeletünk és annak földi mása.

Ortodox Mária-Magdolna templom, az Olajfák hegyén

A bibliai Moriá hegye egykor, Salamon II. Templomának idején kb. ie. 6. század (makett az Izrael Múzeumban)

A II. Templom helyén épült Szikla Dóm, ami a “Bedrock”-ot rejti, ahol a legenda szerint Ábrahám feláldozta volna fiát, Izsákot.

Lót felesége, Isten tiltása ellenére -hátranézett városára, ezért sóbálvánnyá lett.

Áron sírja. A bibliai Hór hegye. ahol Mózes testvérét Áront(arabul:Harún) eltemették.

Áldozati oltár. Petra, Áldozatok hegye

Termékenységi szimbólumot ábrázoló obeliszk, Petra, Jordánia

Negev sivatag. A Holt-tenger közelében, Maszadánál.

Bát micvá. Zsidó “felnőtté válási” szertartás Maszada romjai között.

Az ígéret földje… “És felméne Mózes,… a Nébó hegyére…; és megmutatá néki az Úr az egész Földet” (Nébó hegy, Jordánia)

Naplemente. Holt-tenger, Jordánia

Quarntal-hegy, Jeriko. “Megkeresztelkedése után Jézus a sivatagba vonult, ahol megpróbálta az ördög megkísérteni.” (Máté 4.1-11)

Tengerszint a Holt-tenger felett, Izrael

Kumráni tekercsek megtalálásának helyszíne, Qumran

Az első keresztény végvár, I. Balduin Jeruzsálem királya építtette. Mont Regalis, Shobak, Jordánia

Utca részlet Safed-ban, Izrael

“Sabbat” előtti készülődés

Haram-as Sarif….(Templom-hegy)

Bámészkodó muszlimok

Kotel, Sirató fal, Jeruzsálem

“Sabbat” előtti készülődés

Medressze el-Omarijja, Jézus halálos ítéletét az iskola udvarán, az egykori római erődítményben mondták ki.

Mecset kilincse, Amman, Jordánia

Tövis virág, Jeruzsálem

Az éltető kincs: a víz. Wadi Rum a vörös sivatag, Jordánia

Angyali üdvözlet-bazilika

Gábriel arkangyal megjelent Máriának és elmondta neki, hogy gyermeket vár. (Lukács 1:26-28)

Nazaret, Izrael

Betlehem, Születés temploma

A padlón lévő ezüstcsillag jelzi Jézus születésének feltételezett helyét, Betlehem

Keresztelő hely, “Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt” (Máté 3,13) Betánia, Jordánia

Jordán folyó, Jardanet, Izrael

Genezáreti-tó (Kineret)

Kapernaum, Kineret-tó. “Kilátás Simon Péter házából” Jézsus galileai tanításának egyik legfontosabb helyszíne

Jézus Színeváltozásinak helyszíne (Márk 9:9-13) Tábor-hegy, Nazarettől 10 km-re, Izrael

Kána, Menyegzői templom Jézus első csodáját egy menyegzőn vitte végbe, ahol a vizet borrá változtatta (János 2:1-11)

Nazaret, Mária kútja

Olajfák hegye, a Nemzetek temploma, Jézus letartóztatásának helyszíne

Próféták sírja, az Olajfák hegyén

II. stáció -Jézus fejére töviskorona kerül…

“Ecce Homo” ív a Via Dolorosan

IV. stáció -Jézustalálkozik “szent” anyjával

IX., X. stáció, Etióp (Kopt) pap

XIII. stáció -Jézust leveszik a keresztről

Szent Sír-bazilika

Miatyánk (Prater noster)-templom

Comments

comments