Mátrai parazitavulkán, Verpelét

A Sirok-Verpelét közötti út keleti oldalán egy jellegtelen kis domborulat, az egykori “vár-hegy”. Nevét a kúpon épített várszerű erődítményről kapta. A vár még az 1848 – 1849-es szabadságharc idején is állt.

A szájhagyomány szerint az 1849. február 27-i kápolnai csatába vonuló magyar honvédekre innen nyitott tüzet 30 ágyúval és röppentyűs ütegével a császári sereg. Az 1900-as évek elején a környékbeliek a kemény andezitkövet széthordták, ezt követően a vulkáni kúp belsejét is elkezdték bányászni. Az intenzív, kézi bányaművelés 1934-ig tartott.

Pedig a képződmény az országban egyedülálló, de az egész térségben is ritkaságszámba menő, eredeti épségében megmaradt csonka vulkáni kúp. A nyugati oldalán a hajdani várba felvezető út elmosódó terasza még jól látszik.

A dombnak tűnő “hegy” relatív magassága mindössze 58 méter, így aki élőben akar látni egy vulkáni kürtőt nem kell nagyon megerőltetnie magát a mászással. A legmagasabb pontjáról jól láthatók a Mátra vonulatai, de pazar a kilátás az egész Tarna-völgyre.

Mivel a Mátra vulkáni tevékenységének késői szakaszában keletkezett “járulékos”,- parazitavulkán, ezért más földtani tevékenységek és egyéb természeti pusztítások megkímélték.

A kráter belső falán a vulkáni lávacsatorna felszíni kibővüléséig tanulmányozható a kürtőben megrekedt láva (lávadugó) és minden jellegzetes kísérő folyamata.

A tudományos szempontból is rendkívül jelentős vulkáni kúp és környezete 1975-ben természetvédelmi védettséget kapott. A Vár-hegy geológiai minta területként történő kialakítása 2002 őszén kezdődött el.

A hajdani sziklaszurdok feletti híd megépítésével kialakult egy tanösvény, mely a vulkáni kitörési folyamatok mellékcsatornájából kialakult parazitavulkán kráterének bemutatását szolgálja. A tanösvényen végigsétálva felfedezhetjük a védett növény- és állatfajokat is (piros kígyószisz és magyar zergevirág, de számos lepkefaj is él itt).

Comments

comments