Mini magyar Kappadókia

Amíg a nagyvilág látványosságait nélkülöznünk kell, fedezzük fel kishazánk természeti ritkaságait, egyedülálló kincseit. Az egyik ilyen különlegesség a színes népviseletéről és gazdag folklórjáról híres kis Nógrád megyei falutól, Kazártól nem messze található -Magyarországon egyedülálló- geológiai képződmény, amit magyar Kappadókiának is szoktak nevezni.

Európához legközelebb, nagy kiterjedésben a törökországi Göreme-völgyében, és a kappadókiai tájon találhatunk hasonló vulkanikus eredetű sziklacsodákat, tündérkéményeket.

A Föld legjellegzetesebb „badland” sárgás-fehér képződményei az Egyesült Államokban a Badlands Nemzeti Parkban találhatóak. Ott számos erősen lepusztított tanúhegyet és barázdált felszínt csodálhat a kalandkedvelő turista. A káprázatos formakincs a 47 millió éve tartó üledékképződés, és a több százezer éve megkezdődött és mind a mai napig tartó természetes lepusztulási folyamat eredménye.

A badland kifejezést a száraz, kietlen, agyagban és homokban gazdag vidékek lepusztult formáira szokták használni. Az erős szél és a csapadék felszínformálása következtében egy barázdákkal sűrűn szabdalt terület keletkezik, ami az idő múlásával kisebb-nagyobb kanyonokká, eróziós völgyekké, földsipkás kúpokká növi ki magát.

Európában kevésbé gyakoriak az ilyen térformák. Közép-európai megjelenése viszont rendkívül ritka, ebből kifolyólag a Kárpát-Pannon-térségben egyedülálló földtani és tájképi érték a Kazári riolittufa-mező.Kialakulása a miocén korában lezajlott robbanásos vulkáni tevékenységekhez köthető. A térség fejlődéstörténetének egyik leglátványosabb esemény sora lehetett, mintegy 20-22 millió évvel ezelőtt. Az akkoriban itt lévő vulkánok „savanyú összetételű” magmái nagy mennyiségű illóanyag- és víztartalmuk miatt jellegzetes robbanásos kitöréseket produkáltak. A hatalmas mennyiségű vulkáni por és hamu, illetve az összesült horzsakő 40-60 m átlagos vastagságú réteggel fedte be az Északi-középhegység területét. E réteg nyomait, kőbe zárt emlékeit a közeli Palóc Grand-kanyon, az ipolytarnóci ősmaradványok és a megkövesedett bükkábrányi mocsári ciprusok is bizonyítják.Manapság már nehezen kideríthető, hogy a kazári -az egykori nógrádi szénbányászok által “fejírkő” néven emlegetett- riolittufa milyen módon került a felszínre. Mindenesetre a puha riolittufán a felszínformáló időjárási elemek megkezdték romboló tevékenységüket. A lefolyó csapadékvizek először keskeny, a lejtés irányában hosszan elnyúló barázdákat vájtak ki, amelyek később több méter mély, bonyolult, sokszor ágas-bogasan elágazó eróziós árkokká mélyültek. A tufában kialakult egyedülálló, hol törpék sapkájára emlékeztető, hol piramis alakú formák sohasem válnak véglegessé, évről-évre változnak és formálódnak, meglepve az erre látogatókat az újabbnál újabb, szebb és kecsesebb formák kialakításával.Óvatosan sétálgassunk a puha tufán, egyrészt mert a laza felszín csúszós, másrészt fokozottan védett területről van szó.Kazár keleti szélén, a Béla út végén lévő parkolóból táblák mutatják az utat a riolittufához.

Comments

comments

Visit Us On Facebook