Európa Coloradoja Provence-ban IV. rész

A Rolitúrás kalandunk folytatódik, a III. részt itt olvashatjátok. Szerda délelőtt –mivel ez volt az utolsó napunk Avignonban–, a város még nem látott részeit kerestük fel, többek között a hamisítatlan provence-i piacot.

A legérdekesebb nevezetességek a mintegy 4,5 km hosszú városfalon belül találhatóak, amit nagyszerűen helyreállított bástyák és tornyok ékesítenek.

A falakon belül találjuk az óvárost, tele keskeny utcákkal, tágas terekkel és kávézókkal.

Avignon leghíresebb látnivalója a 14. században épült Pápai Palota, amelynek termei és tágas udvarai a pápaság felhalmozott kincseiről tanúskodnak, holott a belső helyiségek csaknem teljesen üresek.

Délre értünk Senanque-ba, a 11. századi román stílusú, ciszterci apátság Dél-Franciaország egyik leglátogatottabb kolostora. Méltóságteljesen trónol a lila levendulamező közepén, árkádos oszlopai között a nyári forróság elől is menedéket nyújtva az arra látogatóknak.

Augusztus lévén a turisták ezrei után a levendulatábláin már csak egy-két szál virág árválkodott.

Miután bejártuk a különleges épületegyüttest, rövid bolhapiaci kutakodásra megálltunk L’Isle-sur-la-Sorgue-ben. A temérdek régiség mellett érdemes a hangulatos utcácskákon is kószálni egy kicsit, kiváló képet kapunk Provence rejtett életéről.

Az óvárost apró csatornák veszik körbe, amik 24 vízkereket hajtanak; ezek régen többek között malmokat működtettek. Betérhetünk Franciaország legrégebbi kávézójába, ami szintén a városkában található.

Szállásunk fele tartva a Rhone déli részén található, egyik leghíresebb történelmi jelentőségű szőlőtermő területet kerestük fel. Chateauneuf du Pape Bormúzeumánál pillantást vethettünk a helyi borászat történelmére, a tárlatvezetés végén pedig kóstolót is kaptunk a vidék nedűinek legjavából.  Chateauneuf-du-Pape – a pápa új kastélya; a különböző borászati toplistákon gyakran szerepelnek az innen kikerült tételek. Ez köszönhető egyrészt a borok kivételes minőségnek és karakterének. A valamivel több, mint 3300 hektáron a vörös szőlő dominál, de elvétve találni fehéret is. Chateauneuf-du-Pape-ban találták fel az Apellation Controlée (AOC) rendszert, és ott a legmagasabb a minimális alkoholtartalom: 12,5-es. Tizenhárom engedélyezett szőlőfajta van, a grenache a legfontosabb, aztán a syrah és a mourvedre.

A Chateau de Beaucastel Rouge 2003-at a vidék legnagyobb csillagának tartják. Sötét a színe, lelkesedésre ösztökélő illatok, a régi évjárat ellenére a krémesség, az árnyalt tanninok, az elegancia, a gyógynövényesség, a nagy test, a gyümölcs, a föld jellemzik. Koncentrált és lendületes.

Comments

comments

Visit Us On Facebook