Tarna-völgy ékkövei

– Istenmezeje. Milyen szép neve van. Heves megye északi részén, a Tarna felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben található. Már a bronzkorban is lakott hely, szakrális hely lehetett, az itt feltárt leletek szerint. A falu határában bronzkori leleteket fedeztek fel. Az itt feltárt sírban előkelő férfi mellett rangjelző ékszereket, koponyáján koronaszerű föveget találtak. A falu első írásos említése 1311-ből való. Sziklatemploma is régi szakrális épület, szentélye kősziklába van belevágva.

-Erdőkövesd. Már a név is mesél. A település határában, az Őrhegyen késő vaskori cserépedények kerültek felszínre. Árpádkorban az Ákos nemzetség birtoka volt.

-Tarnalelesz. A Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetben barangolva lehet, érinteni a tarnaleleszi különleges sziklaképződményeket vagy az erdei patakok által felduzzasztott belső kis tavakat. A váraszói Szalajka-tó, a bükkszenterzsébeti Erzsébeti-tó, vagy a tarnaleleszi Remetei-tó kedvelt vizes élőhelyek, így ha szerencsénk van, ritka szárnyasokat látunk errefelé: császármadarat, jégmadarat, piros lábú cankót, de errefelé költ a tőkés réce és a vízityúk is.

-Ivád. A környező táj elnevezései: Szent völgy, Remete tető, Táltos szikla, Kápolna völgy (képzeletbeli időutazás a legrégibb múltban).

-Pétervására. Város, Heves megye északnyugati részén a Tarna völgyében, persze hogy a Tarna völgyében…… Környéke ősidőktől lakott hely. Régészeti leletek sokasága igazolja, hogy éltek és meghaltak itt az új kőkortól, a rézkor, bronzkor, a vaskor emberei. A honfoglalás után királyi nemzetség, az Abák birtoka volt.

-Szajla, Terpes. A települések határában kurgánokat, sírhalmokat találtak, valamint késő bronzkori urnatemetőt tártak fel. A Váraszótól Sirokig található kurgánok (hun-avar temetkezési helyek) közül a Szajlai „ Attila sír” a legmagasabb, amelynek a Nemzeti Múzeum által tervezett feltárását  1914-ben az I. Világháború hiúsította meg.

A Tarna völgyében, Sirok felé további két halom látható. Az egyik tetejére a középkorban várat emeltek, amelyet az itt élők Pósvár néven ismernek. Némely kutatók szerint az a Pósa püspök volt a tulajdonosa, aki III.Béla király névtelen jegyzőjével, Anonymussal lehet azonos.

-Bükkszék. A Mátra és a Bükk lábánál, Egertől 20 kilométerre a Tarna völgyében fekszik. A történelmi időket idéző helyiséget már a középkorban ismerték. 1937-től kőolajkutatások kezdődnek az ún. „Bükkszéki boltozaton”. A kitermelt olaj mennyisége nem volt jelentős, de ekkor fedezik fel a 39-40 fokos hévizet. A SALVUS gyógyvízre 1939-ben kisebb fürdő létesült. Bükkszék nevezetességei közé tartozik, a torony nélküli templom, amely az Árpád korban épült. A falu egyetlen kúriája a Práff család tulajdona volt, 1820 körül épült, klasszicista épület, ma faluházként működik.

–Sirok. Középkori váráról ismerjük, amely a magas Várhegy sziklás tetejéről őrzi a tájat, az ősi halomsírokat. Talán ezért Sirok a település neve? A Siroki vár legrégibb története még az avarok idejére nyúlik vissza, akik állandó állomáshelyet telepítettek ide. A Sirok-Szajlai kurgánok környezetében is, amint Ivád esetében, a beszédes tájnevek, a Bálványkő, az Áldókő szakrális múltra utalnak.

-Tarnaszentmária. A Tarna teraszos völgyében fekszik, a folyó kettészeli. Úgy mondják, a Mátra kapuja. Nevezetessége Árpád kori temploma, amely – már nem is meglepő- fejedelmi temetkezőhelynek épült, hazánk egyik legrégibb ilyen temploma. Egyes források szerint, Géza fejedelem feleségének, Szent István király édesanyjának, Saroltnak temetkezési kápolnája, eredeti formáját szinte megőrizte. A feltárási munkát Kárpáti János vezette, aki feltételezte, hogy a fejedelemasszony is az altemplomban nyugszik, de ez irányú feltárásra anno nem kerülhetett sor.

-Kisnána. Mint a Mátra környéki települések többsége, az Aba nemzetség tulajdonát képezte, a 13. században pedig annak sarja, a Kompolti család birtokává vált, akik aztán hosszú ideig lakták. Egy csendes kis faluban áll a kisnánai vár, a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. A szokatlan módon nem hegytetőre, hanem a település belsejébe épült várat igazából a legutóbbi, nagyszabású felújítás tette az idegenforgalom térképére.

-Egerszalók.  Heves megyében, Egertől 5 kilométerre délre, a Mátra és Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik. Méltán híres termálvize mellet, természeti értékeivel és híres boraival várja a látogatókat. A hegyekkel övezett Egerszalók az Egri történelmi borvidék része. A település első okleveles említése 1248-ból való. Az oklevél alapján valószínű, hogy a falu a tatárjárás áldozata lett, az akkori neve pedig Zolouk volt. A Szalók nemzetség 1260 körül megvásárolta a környező területeket, amiket rövidesen tovább is adott.

-Verpelét. Környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és avar leleteket is feltártak. Neve 1252-ben oklevélben szerepel. Ekkor már az Abák birtoka volt. Határában egyedülálló vulkáni kúp található, amely a Vár-hegy nevet kapta, az itt valaha volt ősi várról. A Vár-hegy csúcsáról csodálatos panoráma nyílik a Tarna völgyére.

-Feldebrő. Elnevezése „Debrő” széles, lapos völgyet jelent. Temploma egyedülálló, eredetileg centrális Árpádkori sírtemplom, melynek altemploma teljesen épen fennmaradt. Aba Sámuel király temetkezőhelye volt, amelyet még életében építhetett. Talán jobban megérthetjük, hogy miért pont itt temették el a királyt, talán folytattak egy ősi szokást, hisz úgy tűnik, a Tarna völgye e szempontból is kiválasztott hely lehetett a legrégibb időktől kezdve …

-Aldebrő. A község határában, leletanyagban gazdag avar kori temetőt tártak fel, fegyver és ékszer mellékletekkel együtt. A határban rézkori, bronzkori és honfoglalás kori leleteket is találtak, amelyek arra utalnak, hogy Aldebrő területe az őskortól kezdve lakott lehetett. Valaha volt Debrővára a kuruc időkben még állt. A település a történelem folyamán többször elnéptelenedett. Mai formájában 1743-tól létezik. A török kivonulása után németajkú telepesek építették újra a falut. A szorgalmas, békés sváboknak és a kedvező termőterületnek köszönhetjük a debrői hárslevelű szőlőfajtát és az abból készült finom bort, amely ma a község védjegyének számít.

-Kápolna, Tófalu, Kompolt, Kál. Nemkülönben régi árpád kori települések ezek is, sorban a Tarna mentén. Kálban előkelő hun- avar lovas sírokat találtak. A falu határában halad a híres és rejtélyes Csörsz árok vagy Avar árok, amely keresztezve a Tarnát, Füzesabony felé, a Duna és Tisza között, sőt a Tiszántúlon is folytatódó, máig meglévő avar kori,1200 km hosszú épített védelmi vonal, a „Magyar Kínai nagyfal”, de ez már egy másik történet lenne. Képzeletbeli sétánk itt véget ért. A Tarna innentől az Alföldön kanyarog, míg a Zagyvával egyesülve a Tiszába ömlik. Teljes hossza 100 km.