„Salgótarján és Ózd között egy kevesek által ismert, homokkőből álló dombvidék helyezkedik el. A terület nagy részét a miocén földtörténeti kor elején képződött sekélytengeri homokkő borítja, amelyet a
A Mátra délkeleti lankáin, a Tarna völgyében, Tarnaszentmárián, a falu közepén magasodó kis dombon áll hazánk legkisebb, legrégibb, még ma is működő temploma. A szerény kis épületben, az
A hevesi kisváros, Pétervására kereskedelmi utak metszéspontjában, négy patak összefolyásánál fekszik a hevesi-dombságon. A Tarna ősi teraszai és a környező erdők növényei, állatai már időszámítás előtt letelepedésre csábították
Kisnána, mint a Mátra környéki települések többsége, az Aba nemzetség tulajdonát képezte, a 13. században pedig annak sarja, a Kompolti család birtokává vált, akik aztán hosszú ideig lakták.
A Visegrádi-hegység és a Pilis határán, a Pomázt Pilisszentkereszttel összekötő országúton Pankos-tetőt (Kiskovácsi puszta) elhagyva, a Fülöp-kecskefarm melletti parkolónál hagytuk az autónkat. Már a 19. század végén felfigyeltek
